Az állatvédelmi törvény tiltja a gömbakváriumot, pontosabban a kifejledt gerinces állatok tartását benne. Sokan ennek ellenére, továbbra is használják ezeket az edényeket, mivel árusításukat semmi sem tiltja. Egy gömb alakú üvegedényt sokféleképpen használhatunk dekorációs célokra, a lényeg, hogy halat semmiképpen se tartsunk benne!
A gömb forma önmagában is komoly problémák forrása. A halak egyik fő érzékszerve az oldalvonal. Ez a víz mozgását érzékeli, segítségével mérik fel a távolságokat és az akadályokat. A homorú gömbfelület a halak számára egy teljesen természetellenes dolog. Egy nyílt vízterületen ilyennel sosem találkoznak, az evolúció nem készítette fel őket a jelenségre. A hal saját mozgása állandó hullámokat kelt, amik a felületekről visszaverődve számára értelmezhetö jeleket ad a természetben. Gömbakváriumban ezek az gömb felületéröl visszaverödö hullámok számára teljesen értelmezhetetlen, zavaró ingert adnak. Képzeljük el, hogy cseng a fülünk és káprázik a szemünk, majd hogy az egész életünket ebben az állapotban kéne leélni. A gömbakváriumban tartott halakat erre a sorsra ítéli gazdájuk.
A gömb forma másik komoly hátránya, hogy rendes szűrést nem lehet benne elhelyezni. Egy belső szűrőnél az áramlás körbe-körbe forogna az üveg mentén, ami rendkívül zavaró lenne egy hal számára. A komolyabb gömbakvárium-szettekben légpumpával hajtott szűrőmegoldások vannak, ezek viszont teljesítményükben igen gyengék, csak kevés bomlástermékkel képesek megbirkózni. Az átlagos gömbakváriumban el sem lehet helyezni ezeket a felszereléseket, mert a homorú felület miatt nem lehet se praktikusan, se esztétikusan rögzíteni őket.
Ezek az üvegedények rendelkeznek még egy közös negatív tulajdonsággal, mégpedig igen kicsik. Ekkora helyen pedig nem lehet halat tartani, sem gyakorlati szempontból, sem a törvény szerint. A gömbakváriumok ára ráadásul jóval magasabb, mint a szögleteseké. Egy néhány literes gömb árából vehetünk akár 30-40 literes szögletest is, ami már alkalmas kistestű díszhalak tartására.
Az átlagember ha meglát egy gömbakváriumot, rögtön aranyhalat képzel hozzá, köszönet a rajzfilmeknek. Az aranyhal igen ellenálló jószág, sokáig elviseli a rossz vízminőséget és a minősíthetetlen bánásmódot, mielőtt feladná a harcot. A természet hihetetlen dolgokra képes, és néhány szerencsétlen példány meglepően sokáig életben maradt ilyen körülmények között is. Sokan mutogatnak ilyen halakra, ezzel bizonygatva a gömbakvárium pozitív voltát. Ne feledjük, az életben maradás nem egyenlő a megfelelő tartással, és egy túlélőre rengeteg áldozat jut, amik már néhány nap vagy hét után elpusztultak. A halak nem tudnak sírni, jajgatni, panaszkodni ha rosszul vannak, egy tapasztalatlan ember észre sem veszi a jeleket, amik a rossz kondícióra utalnak. Az aranyhalakat többszáz literes akváriumban (minimum 150 literes, de jobb ha nagyobb, és abban sem sok egyedet), vagy kerti toban lehet igazán jol tartani. Az ember is képes életben maradni egy felvono fülkéjében, de nem hiszem hogy bárki is szeretné leélni benne az egész életét.
Néhány gerinctelen állatot lehet sikeresen, állatkínzás nélkül tartani gömbakváriumban. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell törődnünk az igényeikkel, ugyanúgy megfelelő gondoskodás szükséges a tartásukhoz. Csak éppen ezeknek az állatoknak az igényeit ilyen környezetben is lehet biztosítani. Ilyenek egyes kis méretü csigák például, vagy egyes planktonrákocskák. (A gömbakváriumban legfeljebb ivadékhalat tarthatunk kis ideig.)
Egy gömb alakú üvegedény kiválóan alkalmas florárium berendezésére. Tőzeges talajba rovarfogó növényeket és mohákat ültethetünk. Homokkal, kavicsokkal, kaktusznak rendezhetjük be. Mostanában kifejezetten népszerű a vízinövényekkel berendezett florárium az akvaristák között. A lényeg, hogy kifejledt halat soha ne rakjunk bele!
(Szerkesztette: Nemes Béla Szabolcs)
Egy akvarista csoport hol szivesen látunk: